Lengjenek a babazászlók!
Hazai kutatások (Kopp Mária, a. S.O.T.E. Magatartástudományi Intézet nemzetközileg is ismert volt professzora), melyeket külföldi vizsgálatok is alátámasztottak, derítették ki, hogy a házasság és a gyermekvállalás fontos egészségvédő tényező. A házas férfiak a magányosokhoz képest háromszor nagyobb valószínűséggel élik meg a 69. életévüket, a jó házasság ötszörös védelmet jelent. Az elvált nők kétszer, az elvált férfiak 2,37-szer nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban házas kortársaikhoz képest (U.S.A.) A finnek között végzett vizsgálatok azt derítették ki, hogy az élettársi kapcsolatban élők másfélszer, az egyedül álló férfiak két és félszer, az egyedül álló nők egy és háromnegyedszer nagyobb valószínűséggel halnak meg 64 éves koruk előtt, mint a házasok. Ezzel szemben a két- vagy többgyermekes férfiak a gyermektelenekhez képest 30%-kal, a nők 50%-kal kevesebb valószínűséggel haltak meg a 30-64 éves életkorban.
Az európai országokban a magyarok még mindig az egyik leg-gyermekszeretőbbek! A fiatalok átlagosan 2,7 gyermeket szeretnének, amely kívánságból sajnos csak 1,3 realizálódik. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek között több gyermek születik, mint a magasabb végzettségűek között. A 2009 óta rendszeresen ülésező Népesedési Kerekasztal céljául tűzte ki, hogy javaslatokat tegyen az illetékes kormányzati szerveknek, hogy minél több kívánt gyermek megszülessen. Egyik legfontosabb tényező, hogy a fiatalok bízzanak párjukban és jövőjükben, melynek kiszámíthatónak kell lenni. Magyarországon igen alacsony a részmunkaidőben dolgozó nők száma: 4,5%, Hollandiában ez 45%. Segíthetnek az otthon végzett munkák, távoktatás, távmunkák, vállalati óvodák, bölcsődék. Ma már van mód családi bölcsődék létrehozására: az édesanyák saját gyermekük mellé vállalnak még 7-8 gyermeket. A baby-sitterek mellett sok idős is szívesen vállalna szerepet a gyermekek felügyeletében, ők lehetnének a dédi-sitterek A hetvenes-nyolcvanas években elindított GY.E.S-nek és GY.E.D.-nek köszönhetően a születések száma több mint 100 ezerrel növekedett évente. A Bokros-csomagnak köszönhetően a születések száma drasztikusan visszaesett. Örvendetes, hogy csökkent a terhesség megszakítások száma, mely 1969-ben tetőzött 200 ezerrel (évente egy Don- kanyar!), 2009-ben 44000 volt, mely még mindid magas (egy is sok!). Szomorú, hogy csökken a házasságok száma: 1949-ben 1000 házasságkötésre 117 válás jutott, ma 627! Magas a házasságon kívül születettek aránya: 1990-ben 13%, 2009-ben 42%. Sajnos ebben megközelítettük a Nyugatot. Az együttélések száma megközelíti a házasságok számát, az együttélésekben kevesebb gyermek lát napvilágot. Nehézséget okoz, hogy a családra vágyó fiatalok nagyon nehezen találnak társat, a házasságkötések a korábbi 20 éves korról 30-ra tolódtak, melynek következménye a kevesebb gyermek vállalása. Hollandiában mozgalmak vannak a párkeresők összehozására..
Európa – így hazánk – demográfiai katasztrófa előtt áll, hisz a nyugdíjat az aktív keresők teremtik elő. Hazánkban rendkívül alacsony, 2,8-3 millió az aktív keresők száma. Elgondolkoztató, hogy Koszovó albán kézre kerülésében jelentős szerepe volt az albán nők termékenységének, családonként több mint 5 gyermek született.
A súlyos helyzet csakis a legszélesebb társadalmi összefogással – kormány, önkormányzat, egyházak, civil szervezetek, jó szándékú emberek – orvosolható. A Népesedési Kerekasztal mozgalmat indított el, hogy a harmadik gyermek megszülethessen: Három királyfi, Három királylány, utalva arra a népmesékben és néplélekben élő felfogásra, hogy a harmadik gyermek lesz a legsikeresebb. Bíztató, hogy a jelenlegi kormány szívügyének tekinti a családpolitikát: különböző adókedvezmények gyermekek után, iskolákban hit- és erkölcstan, egészségügyi ismeretek oktatása, lakáshoz való jutás segítése. Sokat tehetnek a plébániák: házasságra való felkészítés, baba-mama klubok. Terjed az a mozgalom, hogy plébániákon, de házakon is, ne csak fekete zászló, hanem u. n. babazászlók (ötletek: haromkiralyfi.hu) is lengjenek, hírül adva az örömhírt, a gyermekáldást. „A gyermek a család és a nemzet tavasza.” (II. János Pál)
Dr. Hencz Péter