Jézus szenvedésének és feltámadásának megrázó és rejtélyes dokumentuma:
a torinói lepel
Jézus Krisztus élete és tanítása, megkínzása és kereszthalála alapozta meg a keresztény vallást, döntően befolyásolta az emberiség történetét. A betegek és elesettek iránti könyörületessége jelentősen hatott az orvostudomány fejlődésére. Gyermek- szeretete szerepet játszott a gyermekek tiszteletében és megbecsülésében. Jézus élete megismerhető a négy evangélista által leírt bibliai, újszövetségi részekből. Halála előtti megkínzásának, szenvedésének és kereszthalálának rejtélyes tanúbizonysága a torinói lepel, az „ötödik evangélium”.
Jézus halálának időpontja (nagy)péntek délután 3 órára tehető. Vasárnap hajnali 6 órakor a sziklasírhoz futó Péter és János tanítványok Jézus testét nem találták, csupán a testet fedő leplet.
A leplet legvalószínűbben Arimatheai József, Jézus titkos tanítványa szerezhette meg. A becses ereklyét a menekülő keresztények a törökországi Urfába (akkor Edessza) vitték, ahol az eltűnt, és csak 525-ben került elő a városfal üregéből. 944-ben a bizánci császáré lett, 1024-ig Konstantinápolyban őrizték, majd a keresztesek Franciaországba vitték. 1453-tól a Savoyai hercegek tulajdonát képezte, Chambéry várkápolnában 1532-ben majdnem tűzvész áldozata lett, sarkai megperzselődtek. 1578-tól Torinóban őrzik. 1983-tól a Vatikán tulajdona. Csupán rendkívüli alkalmakkor lehet látni, másolata viszont állandóan megtekinthető.
A torinói lepel 436cm hosszú és 110cm széles lenvászon kendő, melyen egy 178-180cm magas, 78-80kg súlyú 30-33éves szemita vonásokat mutató férfi megkínzott teste elülső és hátulsó oldalának lenyomata látszik. A testét kiterjedt sebzések – a korbácsolásé, a töviskoszorúé, a kereszt cipelés okozta vállzúzódásoké, a csuklók és lábfejek szögeléseié, a mellkas lándzsaszúrásáé – fedik, úgy, ahogy az evangéliumok ismertetik.
A leplet – pápai engedéllyel – többször is a legmodernebb tudományos vizsgálatoknak vetették alá. A vércsoport AB. 49 növényfajta pollenjét azonosították, amelyek Palesztinában, Törökországban és Franciaországban, azokon a vidékeken honosak, amerre a lepel megfordult. A jobb szemet egy görög váltópénzzel fedték, amelyet kizárólag Krisztus halálának idején használtak. Az amerikai N.A.S.A. kutatók képelemző műszerekkel matematikailag kifejezhető összefüggéseket találtak: a lenyomati kép ott a legvilágosabb, ahol a test a lepellel érintkezett, a távolság növekedésével a tónus sötétebbé válik.
A leplet 1988-ban szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, mely a lepel keletkezésének időpontját 1260 és 1390 közé teszi. A módszer pontosságát azonban a tűzvészek, hányattatások erősen torzíthatták.
A kép keletkezését semmiféle ma ismert tudományos – fizikai, kémiai, nukleáris – folyamat nem tudja megmagyarázni. Csupán feltételezhetjük a feltámadás természetfölötti eseményét kísérő, ma még megmagyarázhatatlan, a fizikai rendben végbemenő sugárjelenséget. Annak valószínűsége, hogy a Lepel Ember más legyen, mint Jézus Krisztus, a matematikusok valószínűség számítása szerint 1:10 milliárd – 1:200 milliárd.
Dr. Hencz Péter
főorvos