A jezsuiták Szegeden
A jezsuita rendet, a Jézus Társaságot, a lángoló lelkű baszk nemes-ifjú Loyolai Ignác alapította 1534-ben. Jelmondatuk: Omnia ad maiorem Dei gloriam! ( Mindent Isten nagyobb dicsőségére!) A Jézus Társaság a katolikus egyház egyik legnagyobb szerzetes rendje: 126 országban 18 000 jezsuita él.
Általában azokat a munkákat keresik, melyekre a közösségeknek leginkább szükség van: az egyéni lelkivezetéstől, lelkigyakorlatok tartásától a szociális munkáig, tanításig stb., sokféle területen működnek. Jezsuiták nevelték többek között Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért, II. Rákóczi Ferencet, Mikes Kelement, Pázmány Péter esztergomi érseket, írót és hitszónokot (szobraik a Nemzeti Pantheont és a Püspöki Palotát ékesítik). A modern hazai katolikus oktatás kiépítése a jezsuiták érdeme. Az általuk kidolgozott „Ratio Studiorum”, egységes tanrend, évszázadokon át oktatásunk vezérfonala. Számos egyetemet létesítettek világszerte. A szegedi egyetem elődjét, a kolozsvári jezsuita kollégiumot Báthory István az ő segítségükkel alapította 1581. május12.-én, mely egyetemünk születésnapja. Itt oktatott Hell Miksa, a világhírű csillagász is. A hit védelméért több mint ezer jezsuita szenvedett vértanúhalált.
Városunkban 1692-ben jelentek meg a jezsuiták. Az önálló magyar rend tartomány 1909. szeptember 7.-én alakult meg, miután kivált az osztrák tartományból. Felvidék csehszlovák megszállása után, 1919. július 31.-én érkeztek Szegedre a nagyszombati és kassai újoncház (noviciátus) lakói, majd a pozsonyi főiskolájuk tanulói. A megtelepedő jezsuitákat a város hamar befogadta, programjaik igen népszerűek lettek, tevékenységük sokban hozzájárult városunk Trianon utáni felemelkedéséhez. Bús Jakab mozgósító beszédeinek köszönhető a háborúban félbemaradt Fogadalmi templom építkezésének folytatása. 1926-ban építették fel rendházukat a Kálvária sgt. 37-39. sz. alatt (ma Földhivatal), nyaralójukat (ma szociális otthon az Acél utca 1. sz. alatt), 1931-ben a Szent József templomot. Az 1930-ban megnyílt Hittudományi Főiskola oktatását Glattfelder püspök a jezsuitákra bízta. Részt vettek az egyetemi hallgatók, munkás ifjak lelki gondozásában. Példa nélküli volt Kerkai Jenő tevékenysége: 1935-ben indította útjára a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága) mozgalmat, melynek keretében 19 népfőiskoláján a szegény sorsú agrárfiatalok százezreit oktatták modern mezőgazdasági ismeretekre, és részesültek hazafias és erkölcsi nevelésben. Ugyancsak 1938-ban a szegedi ipari munkásság 85%-át tömörítette hivatásgondozó és érdekvédelmi egyletekbe. A Kálvária sugárút 1. sz. épületükben – melyben ma az egyetem gazdasági kara talált otthonra – százezres könyvtárt működtettek.
A második világégés alatt a jezsuita rendházak az üldözöttek százait fogadták be és rejtegették, így Szegeden többek között Janikovszky Évát, a neves gyermekmese írót. „Hálából” a kommunista diktatúra tevékenységüket betiltotta, nagyrészüket bebörtönözte
(több mint 1000 évet töltöttek börtönben), tulajdonaikat elvette. Sokan közülük emigrációba kényszerültek, ott öregbítették hazánk hírnevét: egyetemeken tanítottak Kanadában, Japánban, USA-ban, missziós munkát végeztek Távol-Keleten, Dél-Amerikában.
A jezsuiták 1989 után térhettek vissza városunkba. A hitéleti munka mellett oktattak a Hittudományi Főiskolán, bioetikát az egyetemen, lelkigyakorlatokat adnak, lelkiségi mozgalmakban vesznek részt, öntevékeny csoportok (egyetemisták, házasok, gyerekek, jótékonysági szervezetek) munkáját segítik, kulturális előadásokat szerveznek, cigányokkal foglalkoznak, egyetemi kollégiumot működtetnek, miséket tartanak orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak.
A 20. századi pápák részükre feladatul adták a más egyházakkal, felekezetekkel, kultúrákkal, ateistákkal való párbeszédet. A jezsuita rend tagja Ferenc pápa is.
Hencz Péter