Hogy miről is szól? Egy ügyefogyott, dadogós, fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama – az élet sodrába beilleszkedni képtelen, magányos emberek. 4 eltaszított ember aki egymásra talál, és a kapcsolataikon keresztül gyógyítják egymást. Tetszett ahogy Franck eteti Camille-t, ahogy felrázza Paulette-t a nyers őszinteségével, ahogyan ragaszkodik a számára látszólag érdektelen Philibert-hez. Tetszett Camille önzetlensége , az ahogy kitalálta és megvalósította Paulette szöktetését és gondozását. Megrendítő volt, ahogy Philibert túllépve önmagán elhozta Camille-t az odujából ápolta,befogadta és szerette, holott nem rég ismerkedtek meg. Tetszett, ahogy Paulette ráérzett arra, hogy Camille fontos Francknak és a sálon keresztül legyőzve a fizikai távolságot kapcsolatba lépett későbbi megmentőjével. Jó volt látni ahogy ezek az emberek kivirulnak attól,
hogy fontosak a másik számára. Nagyon tetszett!!! Olvassátok!
szeretettel: Anett