Egy megelőzhető népbetegség
Az egész világon minden november 17-én megemlékeznek a koraszülöttekről. Hazánkban ez különösen fontos és időszerű, mert a koraszülés népbetegség. Gyakoriságát tekintve, sajnos, mint sok más betegségben (daganatok, szív és érrendszeri betegségek), élen járunk a kontinensen. Előfordulása immáron 16 éve változatlan: minden 10. újszülött hamarabb érkezik. Évente 6500-7000. Nálunk tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy magas az igen kissúlyúak az 1000-500 g alattiak száma. Sajnos megvan az új „morbus hungaricus”(magyar betegség). A koraszülöttek esendőbbek, hajlamosabbak igen súlyos idült betegségekre, melyek nemcsak saját, hanem családjuk életét is befolyásolják. Kezelésük igen költséges. Törekedni kell a koraszülés megelőzésére.
Bár a koraszülés közvetlen oka ismeretlen, dacára az intenzív kutatásoknak, nem teljesen tisztázott, viszont jól ismerjük azokat az okokat, melyek hajlamosítanak rá. A terhesség megszakítás a terhesség alatti dohányzás és alkohol fogyasztás, nőgyógyászati gyulladások, a szexuális élet szabadossága, túl korán elkezdett szex, urológiai fertőzések, idült betegségek hajlamosítanak rá. Az sem jó, ha az első gyermek túl fiatal életkorban fogan meg, de a túl későn bekövetkezett fogamzás sem előnyös. Kerülendő az erős fizikai megterhelés, sok munka, lelki stressz, kábítószer fogyasztás. Törekedni kell tehát az egészséges életmódra.
Kulcsfontosságú a várandósok minél korábbi gondozásba vétele, a terhes tanácsadás, felkészítés a fogamzásra. A koraszülés legalacsonyabb azon országokban, ahol az életszínvonal magas és kiegyensúlyozott: skandináv országok, Svájc. A koraszülés gyakoribb a kevésbé tehetősek között.
A koraszülés tehát megelőzhető. A felsorolt hajlamosító tényezők megszüntetése, hatásuk mérséklése össztársadalmi, népegészségügyi feladat is. Ez csakis az állam, társadalmi szervezetek, iskolák, egyházak összefogásával orvosolható.
Dr. Hencz Péter
újszülött, csecsemő és gyermek szakorvos