Alexandriai Szent Katalin
Alexandriában született az idős, pogány, görög király, Costus lányaként. Az agg király ezen csoda hatására tért meg, és lett keresztény. Lányát Katalinnak (katharos: tiszta, szeplőtlen) nevezte el, aki messze földön híressé lett szépsége mellett nagy bölcsességéről.
A legenda szerint Szűz Mária, karján a kis Jézussal, jelent meg neki. Ezen látomás hatására tért ő is meg. Amikor Alexandriában Maxentius császár (305-312) hatalomra került, kegyetlenül üldözni kezdte a keresztényeket. Katalin Alexandriába ment, hogy megvédje őket. Hitvitáiban még az udvar 50 bölcsét is meggyőzte, akik szintén keresztények lettek a császár feleségével egyetemben. A császár őket is kivégeztette. Katalint egy késékekkel kirakott kerékkel akarta összevagdaltatni, azonban egy villám csodásan megsemmisítette a kínzóeszközöket, végül is lefejeztette 305 táján.
Az idők folyamán a legünnepeltebb szentek egyike lett a keleti és nyugati egyházban egyaránt. A vértanúsága eszközeivel, kerékkel, karddal szokták a festők ábrázolni. Számos vers és próza, így az Érsekújvári kódexünk is megörökítette alakját. Katalin okosságánál fogva diákok, tudósok védőszentje. A szegedi piarista gimnázium diákjai nyilvános vitáikat Katalin napján tartották. Egykoron Szeged város védőszentje is volt (Bálint Sándor). Több egyetem filozófiai patrónája. Az újkígyósiak ezen a napon meggyfagallyat tesznek egy vízzel telt üvegbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik. Karácsonyra szépen kizöldül. Ez a katalinág. Alexandriai Szent Katalint számos helyen vőlegényszerző szentként tisztelik. A Katalin bálok országszerte ismertek voltak. Népi hiedelem: ha Kata kopog, karácsony lotyog, azaz, ha Katalin napján fagy, akkor a karácsony enyhe lesz.
A szőregi római katolikus templom védőszentje is Alexandriai Szent Katalin, melyet 200 esztendeje szenteltek fel.
Dr. Hencz Péter